.

Miről is beszélünk?

Alapvető termőföldvédelmi alapelv, hogy a termőföldön csak olyan anyagokat lehet elhelyezni, amelyek a talajra nem károsak, valamint a kihelyezett anyagnak legalább egy részét, vagy komponensét a növények az életfolyamataik során fel tudnak használni. Tehát bármilyen termőföldön elhelyezett melléktermék kijuttatásakor mezőgazdasági és termesztési szempontból hasznosításról beszélünk és nem csak egyszerűen elhelyezésről, vagy ártalmatlanításról. Ezt a növények számára hasznos anyagokat tartalmazó nagy anyagcsoportot a talajvédelmi jogszabályok nomentklatúrája – nem a legjobb megfogalmazással –  nem veszélyes hulladékoknak nevezi.

Melyek lehetnek ezek az anyagok? Az engedélyezhető és termőföldön így hasznosítható anyagok és melléktermékek köre meglehetősen tág. A teljesség igénye nélkül ezek a következők lehetnek: borászai-tejipari és egyéb élelmiszeripari technológiai vizek és melléktermékek,  valamilyen technológiai folyamaton átesett növényi, vagy állati hulladékok, valamilyen vegyi szennyeződést tartalmazó mosóvizek, egyéb szilárd anyagok (csontliszt, papírgyártási iszapok, letermett mesterséges termesztőközegek…stb)

 

Hatósági engedélyezés

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) b) pontja értelmében, a nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosításához és felhasználásához az illetékes talajvédelmi hatóság (vármegyei kormányhivatalok növény és talajvédelmi osztályai) által kiadott engedély beszerzése szükséges. Az engedélyezési eljárás során a talajvédelmi hatóság szakhatóságként, illetve szakkérdésben nyilatkozóként bevonja a környezetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, valamint a népegészségügyi hatóságot.

A talajvédelmi hatóság előtt folyó engedélyezési eljárás alapdokumentuma, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2.11. pontja szerinti: Talajvédelmi terv nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához iránymutatásai által elkészített talajvédelmi terv. A jogszabály szerint:

• A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be.
• Termőföldre csak olyan nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert
• Szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.
• A talajvédelmi terv készítője a hulladék eredetének, illetve képződési módjának alapján mutatja be a hulladékban fellelhető és a környezetre káros anyagokat, s ez alapján tesz javaslatot az elvégzendő vizsgálatokra és a felhasználás lehetőségeire.

A talajvédelmi terv készítő szakértő bevizsgáltatja a kijuttatandó „hulladékot” valamint kihelyezéssel érintett mezőgazdasági területeken a jogszabály szerinti metodika szerint talajmintákat vesz. A kijuttatandó hulladék jellegének megfelelően a szakértő döntésén múlik, hogy a talajvédelmi terv helyszíni talajmintavétel szabályait tekintetében a jogszabály 2.7. (hígtrágya) vagy 2.8. (szennyvíz-szennyvíziszap) pontjaiban leírt előírásokat alkalmazza.

 

Az engedélyezési eljárásban benyújtandó talajvédelmi terv információkat ad többek között

• A nem veszélyes hulladék keletkezés körülményeiről, mennyiségéről
• A nem veszélyes hulladék ideiglenes tárolásáról (hely, időtartam)
• Az engedélyezni kívánt terület további alkalmasságáról (talaj, talajvíz, környezet)
• A nem veszélyes hulladék mezőgazdasági hasznosításra alkalmasságának megállapításáról, a kihelyezhető hulladék mennyiségéről (tonna/ha/év).
• A hulladékkal kijutó növényi tápanyagok mennyiségéről, terhelések megállapításáról
• A tervezett növények eredményes termesztéséhez szükséges, a hulladékkal kijutó tápanyagokon kívüli egyéb növényi hatóanyagok szükségességéről és mennyiségéről
• A hulladékkal kijutó káros anyagok, toxikus elemek mennyiségéről
• A hulladék kijuttatás idejéről, lehetőségeiről, módjáról, védőtávolságok szükségességéről
• Javaslattétel a hulladék további hasznosítására, az ellenőrző vizsgálatokra, egyéb körülményekre.

Az elkészült talajvédelmi terv tehát egy olyan komplex dokumentum, ami teljes egészében megalapozza a tevékenység talajvédelmi engedélyezését. Nagyobb mezőgazdasági terület esetén a mintavételek megtervezésének, illetve kivitelezésének, a laborvizsgálatok idejének, a tervkészítésnek, valamint az azt követő engedélyezésnek jelentős időigénye van. A teljes folyamat átlagos időigénye 3-4 hónap.

Az engedélyezési eljárásban beszerzendő az engedélyes részéről a tulajdonosok és a földhasználó hozzájárulása a tervezett tevékenységhez.

A nem veszélyes hulladékok hatósági engedélyezéséhez szükséges talajvédelmi terv elkészítésben, valamint a teljes engedélyezési eljárás lefolytatásában segítséget tudok nyújtani.