Szőlőtelepítéskor is mérvadó, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. §, mely szerint a szőlő ültetvények létesítését megelőzően talajvédelmi terv készítése szükséges.
A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1. § (1) c) pontja, valamint a 2, melléklet 2.3. pontja szerint 1500 m2-nél nagyobb szőlőültetvények létesítése esetén a telepítéshez talajvédelmi terv készítése szükséges. E területnagyság alatt un. egyszerűsített talajvédelmi terv készítése szükséges.
A jelenlegi jogi szabályozás szerint, a telepíteni szándékozó, a talajvédelmi tervet benyújtja az illetékes kormányhivatal növény és talajvédelmi osztályára. Itt a hatóság egy talajvédelmi terv elfogadó határozatot ad ki, melyben a kérelmező részére talajvédelmi előírásokat tesz a telepítéssel, valamint az ültetvény későbbi fenntartásával kapcsolatban. A kérelmező részére a határozatban rögzített előírások kötelező érvényűek, melyeket a hatóság ellenőrizhet is.
A határozat bírtokában – az egyéb mellékletek csatolásával – kaphatja meg a gazdálkodó a település szerinti hegybírótól a szőlő ültetvény telepítési engedélyt.
A talajvédelmi szakértő által elkészített talajvédelmi terv tartalma:
1…Talajalkalmassági, talajtani-telepítési kockázati tényezők vizsgálata
A telepítendő területen megszedett talajminták alapján a szakértő megállapítja a területnek a telepítéssel szembeni talajtani alkalmasságát, kockázati tényezőit. A jelenlegi jogi szabályozás szerint, a talajhibák miatt a hatóságok nem tilthatják meg a telepítést, azonban a szakértő a talajvédelmi tervben minden esetben elemzi a talaj tulajdonságokat, és rögzíti, ha a talaj, a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2.3. pontja tartalmazza (1. táblázat) szerinti kockázati tényezőt mutat. Az információ bírtokában a gazdálkodó mérlegelheti, hogy a kockázatos területen elvégzi-e a tervezett telepítést, vagy módosítja a korábbi elképzeléseit (gyengébb területek lehatárolása, talajjavítás végzése…stb.)
2…Immunitás vizsgálat
Homok kötöttségű területeken, amennyiben a gazdálkodó a telepítést nem oltvány, hanem sajátgyökerű (gyökereztetett nemes) szaporítóanyaggal kívánja elvégezni, úgy a talaj kavrctartalmának meghatározása érdekében szükség van, egy un. immunitás vizsgálat laboratóriumi elvégzésére. A vizsgálati eredményben a talaj tiszta kvarctartalma kerül %-os értékben kifejezésre. A magasabb kvarctartalmú talajokban a filoxéra (gyökértetű) felszaporodása, a járatainak kevésbé tartóssága miatt, korlátozott. A jogszabály szerinti 75%-os kvarctartalom felett a gazdálkodó nemes szőlőnövényről származó szaporítóanyagot is felhasználhat. A talajvédelmi tervben a tervezett nemes szaporító anyag felhasználása esetén – az immunitás % ismeretében – a szakértő minidig nyilatkozik a felhasználható szaporítóanyagról. (oltvány, vagy nemes)
3…Fiziológiás mész tartalom
A talajvédelmi terv készítés során az egyes talajrétegek szénsavas mésztartalmának bevizsgálása és laboratóriumi mérése minden esetben megtörténik. Azonban a szőlő telepítése esetén ez az érték nem ad elegendő információt arra, hogy szükség van-e a területen mésztűrő alanyok használatára. Ugyanis a talajokban mérhető egy un. aktiv mésztartalom is (fiziológiás mész), ami a finomeloszlású, 0,02 mm-nél kisebb aggregátumrészekhez kötött mésztartalom mennyiségét mutatja meg. E mésztartalom nagy aktivitása miatt meghatározó a növények tápanyagfelvétele tekintetében. Általánosan elmondható, hogy löszön, vagy részben löszön kialakult talajok esetében a finomeloszlású mész nagyobb mennyiségével számolni lehet. Ahhoz, hogy kivédhetők legyenek a későbbi tápanyagfelvételi problémák, 30%-os érték fölött (Magyar mészfok) javasolt a mésztűrő alanyok használata a telepítés során. A fiziológiás mésztartalom laboratóriumi vizsgálat elvégzése is a szakértő javaslatán múlik.
4…Alaptrágyázási javaslat
A talajvédelmi tervben a szakértő a területen megszedett átlag talajminták alapján, a növényi igény alapján meghatározza a szőlőtelepítést megelőzően szükséges alaptrágyázás mértékét. Nagyon fontos a megfelelő reprezentatív talajmintavétel, hiszen csak így kaphatunk pontos információt a terület tápanyag ellátottságáról. Az alaptrágyázás kifejezetten fontos a növény fejlődése tekintetében, hiszen a telepítést megelőzően a növények gyökérzónájába még precízen kijuttatható és bekeverhető a tápanyag. Az alaptrágyázási szakvélemény a szerves és a szervetlen trágyaszerekre is ajánlást tehet, ugyanúgy, ahogy a kijuttatandó mikroelemek mennyiségére.
Ajánlásokat tehet a szakértő bizonyos alternatív tápanyagforrások tekintetében is a gazdálkodónak. Az egyes hatóanyag kijuttatásoknál a talaj ellátottságán, valamint a telepítendő növények tápanyagigényein túl minden esetben figyelembe kell venni az egyéb jogszabályokban foglalt és betartandó, a trágya kijuttatással kapcsolatos előírásokat. (pl. nitrát rendelet előírásai)
Gyenge humusz tartalmú talajoknál a telepítést megelőzően kedvező hatású lehet egy magasabb szervesanyag tartalmú talajjavító anyaggal a talaj javítása (tőzeg, alginit, egyéb szerves hulladékok, szennyvíziszap…stb.) Egyes anyagokkal jelentős mértékben – akár az alaptrágyázást kiváltva – egyéb növényi tápanyagok is pótolhatók.
5…Egyéb javaslatok
A talajvédelmi tervben a szakértő minden esetben javaslatot tesz a szőlőtelepítés során esetlegesen fellépő talajdegradációs hatások megelőzésére, elsősorban olyanokra, amelyek a telepítéskor felléphetnek, illetve felhívja a telepítő figyelmét a potenciálisan fellépő veszélyekre. Ilyenek lehetnek lejtős területeken az erózióvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos javaslatok (pl. megfelelő sorirány megválasztása, a sorközöt fedettségének fenntartása…stb.), a talaj szervesanyag megőrzésére vonatkozó, valamint a talaj savanyodásának megelőzésével kapcsolatos javaslatok.
Végezetül…
Egy körültekintően elkészített talajvédelmi terv sok olyan információt tartalmaz, ami a megfelelő döntéshozatalban támogatja a gazdálkodót. A szőlőtelepítéshez készült talajvédelmi terv által nyújtott információk során már előjöhet olyan kérdés, elkerülhetők lehetnek az ültetvény termőre fordulása után fellépő tápanyag, vagy fejlődésbeni problémák. Ezen túl az alaptrágyázási tervrészben olyan talajtani, tápanyagellátottsági információkhoz juthat a gazdálkodó, amit az ültetvény fennállása alatt, lehet hogy még egyszer nem lesz alkalma megtudni, hisz nem fog ismételten tápanyagvizsgálatokat végeztetni. Álláspontom szerint, a talajvédelmi terv elkészítésének költsége elenyésző már egy pár hektáros ültetvény bekerülési költségéhez képest is, azonban ezzel felismerhető pl. gy szikes talajtulajdonság, egy extrém meszes talajréteg, a gyökerek által nem átjárható mészkőpad, az igen alacsony humusztartalom…stb. Ezen felül a talaj mért tápanyag tartalmának figyelembe vétele mellett költséghatékony tápanyag kijuttatást is végezhet a gazdálkodó.
