Gyümölcstelepítés

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 50. § szerint, az ültetvények telepítéséhez (gyümölcstelepítés) – függetlenül attól, hogy az termőföldön, vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon történik – talajvédelmi terv készítése szükséges.

A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1. § (1) c) pontja szerint, a szőlő és gyümölcs (bogyós gyümölcs) telepítéshez talajvédelmi terv készítése szükséges. Gyümölcs esetében 1500 m2, míg bogyós gyümölcs ültetvény esetében 500 m2-nél kisebb ültetvénynél nem szükséges a talajvédelmi terv készítése.


Bejelentésköteles tevékenység

A jelenlegi jogi szabályozás szerint a gyümölcstelepítés nem engedélyköteles, hanem bejelentésköteles tevékenység. A telepítést megelőzően a szándékot az arra rendszeresített formanyomtatványon be kell jelentenie a telepítőnek, a megyei illetékes Földművelési Osztálynál. Majd az eltelepítés tényét ismételten be kell jelenteni a gazdálkodónak, de ekkor már minden a telepítéssel összefüggő dokumentumnak rendelkezésére kell állnia, így az elkészített talajvédelmi tervnek is.

Ezen túl a 2007. évi CXXIX. törvény 59. § (1a) és (3) bekezdéseit figyelembe véve, a megyei illetékes növény és talajvédelmi hatóságot szintén tájékoztatni kell a telepítési szándékról. Egy kérelem mellé csatolva a talajvédelmi tervet, a hatóság egy un. talajvédelmi terv elfogadó határozatot küld vissza a telepíteni szándékozónak. Az eljárás jelenleg díjmentes.


 

A talajvédelmi terv főbb részei

 

1…Talajalkalmassági, talajtani-telepítési kockázati tényezők vizsgálata

A helyszíni szemlén megszedett talajminták alapján a szakértő megállapítja a területnek a telepítéssel szembeni talajtani alkalmasságát, kockázati tényezőit. A jelenlegi jogi szabályozás szerint, a talajtani anomáliák, talajhibák miatt a hatóságok nem tilthatják meg a telepítést, azonban a szakértő a talajvédelmi tervben minden esetben elemzi a talaj tulajdonságokat, és rögzíti, ha a talaj a telepítési kockázati tényezőt tartalmaz. A kockázati tényezők és paramétereket a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2.3. pontja tartalmazza (1. táblázat). A jellemzően előforduló talajtani problémák: szikes tulajdonságok, alacsony humusztartalom, meszes-, esetenként a gyökerek számára átjárhatatlan mészkőpadok jelenléte, szélsőséges kémhatás, szélsőséges talajtextúra (nehéz agyag…durva homok)

 

2…Alaptrágyázási javaslat

A talajvédelmi tervben a szakértő a területen megszedett átlag talajminták alapján, a növényi igény alapján meghatározza a szükséges alaptrágyázás mértékét. Nagyon fontos a megfelelő reprezentatív talajmintavétel, hiszen csak így  kaphatunk pontos információt a terület tápanyag ellátottságáról. Az alaptrágyázás kifejezetten fontos a növény fejlődése tekintetében, hiszen a telepítést megelőzően a növények gyökérzónájába még precízen kijuttatható és bekeverhető a tápanyag. Az alaptrágyázási szakvélemény a szerves és a szervetlen trágyaszerekre is ajánlást tesz, ugyanúgy, ahogy a kijuttatandó mikroelemek mennyiségére. Ajánlásokat tehet a szakértő bizonyos alternatív tápanyagforrásokra is a gazdálkodónak. Az egyes hatóanyag kijuttatásoknál a talaj ellátottságán, valamint a telepítendő növények tápanyagigényein túl minden esetben figyelembe kell venni az egyéb jogszabályokban foglalt és betartandó, a trágya kijuttatással kapcsolatos előírásokat. (pl. nitrát rendelet előírásai)

 

3…Egyéb javaslatok

A talajvédelmi tervben a szakértő minden esetben javaslatot tesz az egyes talajdegradációs hatások megelőzésére, elsősorban olyanokra, amelyek a telepítéskor felléphetnek, illetve felhívja a telepítő figyelmét a potenciálisan fellépő veszélyekre. Ilyenek lehetnek lejtős területeken az erózióvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos javaslatok (pl. megfelelő sorirány megválasztása, a sorközök fedettségének fenntartása…stb.), a talaj szervesanyag megőrzésére vonatkozó, valamint a talaj savanyodásának megelőzésével kapcsolatos javaslatok. De információt szolgáltathat a telepítendő alanyfajtára, vagy a talajvíz jellemző mélységének ismeretében a telepítendő fajokra, vagy az öntözés szükségességére is.

A javaslatok között szerepelhet a terület talajjavítására vonatkozó ajánlás is. Ez előfordulhat túlságosan savas pH-t mutató területeken, ahol a telepítést megelőzően nem csupán melioratív módon, hanem magasabb dózisban szükséges a lúgos kémhatású talajjavító anyag kijuttatása (pl. talajjavító meszezés).

De szükség lehet a talajjavításra egy gyenge szerves anyag tartalommal rendelkező talajon is (pl. alföldi homoktalajok), ahol a talajba vitt és a termőrétegben bedolgozott magasabb szerves anyag tartalmú talajjavító anyag (pl. tőzeg) megemeli a termőrétegben a szervesanyag tartalmat, javítva ezzel a vízmegtartó képességet. A gyenge szerves anyag tartalmú homok talajok esetében alkalmazható egyes talajjavító anyagok, azonban nem csak szerves anyagot juttatnak a talajba, hanem figyelemre méltó mennyiségben különböző makro-, mezo- és mikroelemeket is: pl. a külszíni bányákból származó alginitek. (pl. Gércei alginit) Könnyen kezelhetőek és kijuttathatók, nagyobb mennyiségeb ömlesztett állapotban is beszerezhetők. A tőzegekkel szemben további nagy előnyük, hogy tartósan növelik a talaj agyag tartalmát, ami – a tőzeg időleges vízmegtartó képesség javításával szemben – egy tartósabb hatást eredményez.

 

Végezetül…

Álláspontom szerint egy gondosan és körültekintően elkészítendő talajvédelmi terv sok olyan információt tartalmazhat, ami a megfelelő döntéshozatalban támogatja a gazdálkodót. Olyan talajtani, tápanyag-ellátottsági információkhoz juthat a gazdálkodó, amit lehet, hogy az ültetvény fennállása alatt még egyszer nem fog megvizsgálni. A talajvédelmi terv elkészítésének költsége elenyésző már egy pár hektáros ültetvény bekerülési költségéhez képest is, azonban ezzel felismerhető egy szikes talajtulajdonság, egy extrém meszes talajréteg, a gyökerek által nem átjárható mészkőpad…stb. Ezen túl a javaslatokat figyelembe véve, megfelelő mennyiségben és összetételben adagolhatjuk a ma már korántsem kis költséget jelentő műtrágya hatóanyagokat.

Talajvédelmi terv, talajvédelmi szakértő