A lenti cikk 2023. szeptember 16. napján megjelent az Építő élet portál internetes felületén (https://epitoelet.hu/), valamint nyomtatásban az Építő Élet nevű szaklapban.
Engedélyköteles építkezés mezőgazdasági földterületeken: mikor kell humuszmentési talajvédelmi terv?
Tervező létünk során szinte biztos, hogy előbb-utóbb belefutunk mezőgazdasági területen építendő engedélyköteles épületbe. Munkatársunk is így járt, hiszen azzal “támasztotta meg” a hatóság, hogy akkor márpedig kéri szépen becsatolni a humuszos talajréteg mentését megalapozó, azaz humuszmentési talajvédelmi tervet. Egyáltalán mit is takar pontosan ez a talajvédelmi terv? Mikor kötelező? A Földhivatalnál is lesz egy plusz körünk vagy akár kettő is? Mennyire húzza el időben a munkánkat? A Talajzóna Kft. talajvédelmi és igazságügyi szakértője, Mandula Róbert válaszolta meg kérdéseinket, köszönjük a segítségét.
Mit takar pontosan a humuszmentési talajvédelmi terv?
A talajvédelmi tervekről általánosságban elmondható, hogy a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyagok. A humuszmentési talajvédelmi terv a beruházásra vagy beépítésre szánt területen található humusz mennyiségi és minőségi vizsgálatával foglalkozik. A tervet készítő talajvédelmi szakértő a helyszínen szedett talajminták laboratóriumi vizsgálata alapján a tervben felméri a területen található elméleti humuszvagyon mennyiségét. Javaslatot tesz annak későbbi mentésére és felhasználására – magyarázta a szakértőnk. A tervet a kormányhivatali növény és talajvédelmi osztálya vizsgálja és bírálja el. A hatóság a területen található humuszos termőréteg mentésével, ideiglenes tárolásával és annak későbbi végleges felhasználásával kapcsolatban tesz kötelezően betartandó előírásokat. – A hatósági eljárás és előírások fő célja a termőföld minőségi védelme, a lassan és nagyon hosszú idő alatt kialakuló humuszos feltalaj védelme, a beruházások során történő letermelt és mentett humuszos feltalaj későbbiek történő felhasználásának szabályozása – tette hozzá a szakértő.
A talajvédelmi terv azon túl, hogy egyes földvédelmi eljárások esetében a kérelem kötelező mellékletét képezi, fontos információkat tartalmaz a beruházónak is. A tervben szereplő talajtani laboratóriumi eredmények ismeretében a szakértő javasolja a humusz mentését, vagy éppen ennek szükségtelenségét. A beruházó szemszögéből is fontos tudni, hogy van-e mentendő és külön kezelendő humusz az igénybe vett területen. A területen történt első fizikai tevékenységek egyike a termőréteg mentése, így már a tervezés elején is szempont lehet, hogy a beruházás kivitelezése során kell-e ezzel foglalkozni. Akkor beszélhetünk kötelezően mentendő humuszról, ha a feltalaj humusztartalma nagyobb mint 1% és nem rendelkezik valamilyen talajhibával: ilyen esetekben a kivitelezést végzőnek a humusz mentését, ideiglenes deponálását, majd későbbi rendeltetésszerű felhasználását meg kell oldania. – Láthatjuk tehát, hogy nagyon nem mindegy, hogy több száz, vagy akár több ezer m3 mennyiségű humuszos talajt elkülönítetten kell kezelni a kivitelezés során vagy sem – hívta fel figyelmünket a szakember.
Szintén fontos kérdés a beruházási területről történő humusz kiszállítás esete: itt arról van szó, hogy előfordulhat, hogy nem lehet az érintett földterületen felhasználni a humuszt, pl. a terület felhasználás, beépítési százalék miatt stb. Olyanra is akad példa, hogy nem akarja a beruházó a területen felhasználni a mentendő humusz teljes-, vagy egy részmennyiségét. Ilyen helyzetben a kiszállított humuszmennyiség után a talajvédelmi hatóság részére egy ún. talajvédelmi járulékot kell fizetni. Ennek mértéke a talajminőségtől függően 150-250 Ft/m3. A talajvédelmi járulék megfizetése után a mentett humusz idegen helyen rendeltetésszerűen, eredeti funkciójának megfelelően felhasználható, akár értékesíthető. Idegen mezőgazdasági területen történő felhasználása csak a talajvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása mellett végezhető.
Milyen esetekben kötelező elkészíteni a tervet és mikor nincs szükség rá?
A 90/2008-as FVM rendelet tartalmazza a tervek forma és tartalmi követelményeit, valamint ez írja le, hogy milyen típusú talajvédelmi tervek, milyen beruházásokhoz készülhetnek.
Ha valamilyen beruházás létesítését egy termőföldként nyilvántartott művelési ágú területen kívánják megvalósítani (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, fásított terület művelési ágak), akkor a beruházás létesítését megelőzően a földhivatalnál le kell folytatni a területre vonatkozó végleges más célú hasznosítási eljárást. Függetlenül a tervezett beruházás fajtájától talajvédelmi tervre csak akkor van szükség, ha az érintett (kivonandó) terület nagysága meghaladja a 400 m2 nagyságot. Ilyenkor viszont minden esetben kelleni fog. Lássuk, hogy jellemzően milyen beruházásokról van szó, ahol mezőgazdasági területeket vesznek igénybe?
- ipartelep (beruházási terület) kialakítása
- udvar, telephely kialakítása
- napelemes kiserőmű kialakítása
- építéshatósági tevékenységek (raktár, üzemcsarnok, lakóház, mezőgazdasági létesítmény építése)
- vízügyi beruházások (halastó, víztározó kialakítása, mederbővítés)
- bizonyos bányászati tevékenységek
- vonalas létesítmény beruházások esetében (út-kerékpárút építés, vasútfejlesztés, csatornaépítés stb.)
Ki és hogyan és mennyi idő alatt készítheti el?
Csak a talajvédelmi hatóságnál, a NÉBIH-nél regisztrált személy készíthet talajvédelmi tervet. (A NÉBIH által vezetett nyilvántartás ITT található.) A talajvédelmi tervet készítő személy rendelkezik a NÉBIH által kiadott, a talajvédelmi szakértői regisztrációról szóló igazolással. Az igazolásban szerepel, hogy az adott személy (szakértő) milyen talajvédelmi tervtípus készítésére jogosult. A jelen cikkünkben szereplő humuszmentési talajvédelmi terv az egyszerűbb talajvédelmi terv típusok közé tartozik, így ennek készítésére gyakorlatilag minden bejegyzett és regisztrált szakértő jogosult.
A talajvédelmi tervek esetében minden esetben szükség van egy helyszíni szemlére, illetve talajmintavételre. A szemlén a szakértő felméri a beruházás talajvédelmi szempontú lehetőségeit és a megvalósítás kérdéseit. Felméri a talajra potenciálisan veszélyt jelentő tevékenységeket és azok hatásait – ismertette Mandula Róbert. A talajmintavétel helyének megválasztása fontos szakmai kérdés, mert rossz mintavételi pont(ok) esetén a területről nem kellően reprezentatív minta kerül a talajvédelmi laboratóriumokba, ami a későbbiekben több problémát is okozhat. A talaj vizsgálatokra a minták az adott mérésre akkreditációval rendelkező talajtani laboratóriumokba kerülnek beszállításra.
Az elkészült vizsgálati eredmények és a helyszíni szemle tapasztalatai alapján a szakértő elkészíti a talajvédelmi tervet, amelyet vagy elektronikus úton, digitális aláírással ellátva, vagy nyomtatott formában átad a megbízónak. A laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek minden esetben a talajvédelmi terv mellékletét képezik. A talajvédelmi tervek elkészülése a megbízott szakértő leterheltségétől, valamint a vizsgáló laboratórium vizsgálati idejétől függ. Általánosságban elmondható, hogy a laboratóriumok 2 héten belül minden esetben kiadják a beszállított minta eredményeket a szakértőnek. A terv elkészítésének jellemző ideje 2-3 hét szokott lenni. A talajvédelmi terv mindig tartalmaz laboratóriumi vizsgálatot is, így ennek a díját jellemzően a szakértő fizeti a labornak, ami a megbízó/beruházó visel végső soron. Ezzel a laborvizsgálattal együtt a kisebb és egyszerűbb ilyen típusú talajvédelmi tervek díja kb. 80.000-100.000 Ft. (Ez nagyságrendileg egy 1 ha-os, “egyszerűbb” ügy ára)
Nézzük meg közelebbről magát a művelés alóli kivonási eljárást!
A művelés alóli kivonásra tehát akkor van szükség, ha a kivonás, azaz az igénybe venni kívánt ingatlan/ingatlanrész nagysága meghaladja a 400 m2-t: ilyen esetekben mindig szükséges a talajvédelmi terv a földhivatali eljárásban.
Ilyenkor a földhivatalnál ún. végleges más célú hasznosítási eljárást kell indítani, ez leegyszerűsítve egy „kétkörös” eljárás. Az első körben a hatóság kiad egy határozatot, ami gyakorlatilag egy elvi engedély arra, hogy a kérelmező által felvázolt beruházás megvalósításához igénybe venni kívánt termőföld művelésből történő kivonásához hozzájárulnak. A határozat ezen túl tartalmazza a talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság által tett előírásokat, valamint a földvédelmi járulék mértékét is. A határozat 4 évig érvényes, ha nem valósul meg a tervezett beruházás, akkor a határozat érvényét veszti. Egy érintett ingatlan esetén az eljárási díj 30.000 Ft.
A második eljárás az ún. átvezetési eljárás. Ebben a korábbi kérelmező ismét kérelemmel fordul a földhivatalhoz, amelyben a korábban tervezett beruházás elkészültét igazolja. Ezt követően kérheti (pl. telepengedéllyel (bejelentéssel), használatbavételi engedéllyel…stb.) a tulajdoni lapon a korábbi mezőgazdasági terület művelési ágának valamilyen kivett státuszra történő átvezetését (kivett udvar, beruházási terület…stb.). Az eljárásban csatolni szükséges a korábbi határozatban megállapított földvédelmi járulék megfizetésének igazolását is. A hatósági eljárási díj ingatlanonként 6.600 Ft.
Mi az a humuszgazdálkodási terv?
A végleges más célú hasznosítási eljárásához elkészült talajvédelmi terv felméri az érintett teljes területen található humusz mennyiségét és javaslatokat tesz a mentésre. A tervezésnek ebben a fázisában jellemzően még nem állnak rendelkezésre olyan információk, hogy az igénybe vett területen mekkora lesz a konkrét építéssel, burkolással, azaz talajmegbontással járó munkálatok nagysága. Viszont a beruházás további engedélyezése során, pl. az építéshatósági eljárásban már ezek az adatok is ismertek. A humuszgazdálkodási terv hivatott azt bemutatni, hogy a korábbi talajvédelmi terv szerinti, a teljes területére kiszámolt humuszmennyiségből mennyi a konkrét beépítéssel érintett területrészen a mentendő humuszos feltalaj volumene. Ezen túl a terv ismerteti a mentett humusz ideiglenes tárolásának lehetőségeit és helyét, valamint a humusz későbbi konkrét felhasználásának beruházói elképzelését is. A humuszgazdálkodási tervet nem csak talajvédelmi szakértő készítheti el, hanem a beruházás tervezője is. A humuszgazdálkodási tervről bővebben ITT olvashat.
Mire számíthatunk, ha nem tartjuk be a szabályokat?
Ha nem zongorázzuk végig az eljárást, akkor az ún. engedély nélküli termőföld igénybevétel történik, amelynek kapcsán több hatóság is eljárást indíthat ellenünk.
Egyrészt a földhivatal a tevékenységet engedély nélküli más célú hasznosításnak minősítheti. Ekkor a földhivatali megközelítés kétirányú lehet: kérelem és talajvédelmi terv benyújtása mellett a földhivatal engedélyt adhat a tevékenység folytatásához, ekkor a megkezdett tevékenység, beruházás fennmarad. Másik esetben a földhivatal elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. Mindkét esetben jellemzően szükség van talajvédelmi tervre, valamint mindkét esetben a földhivatali szankció a szokásos földvédelmi bírság érték megfizetésének a háromszorosa.
Másrészt a talajvédelmi hatóság is saját hatáskörben eljárást indíthat. A talajmegbontással járó tevékenység engedélyköteles tevékenységnek minősül, abban az esetben különösen, ha a tereprendezés-bolygatás mértéke meghaladja a 25 cm-es mélységet, ezt nevezik engedély nélküli mezőgazdasági tereprendezésnek. Emellett önmagában a humusz bolygatásával már szankcionálható tevékenységet végez a beruházó, ha a tevékenységre nem rendelkezik valamilyen korábban megszerzett engedéllyel. Termőföldön folytatott talajbolygatás, humuszleszedés esetén a talajvédelmi hatóság többféle bírságtételt alkalmazhat. Az egyszerűbb eset, amikor nem megfelelő termőföld használat miatt kap bírságot a beruházó, ennek mértéke 30.000-50.000 Ft. Abban az esetben azonban, ha a humuszos termőréteg engedély nélküli eltávolítása miatt szab ki a talajvédelmi hatóság bírságot, úgy a bírság mértéke területarányosan 1.000.000 Ft/ha, de minimum 500.000 Ft. Ha emellett még a humuszos feltalaj is elszállításra került, úgy talajvédelmi járulék fizetési kötelezettsége is keletkezik a beruházónak.
Látható tehát, hogy a bírságtételek elég drasztikusak tudnak lenni, így mind a terület tulajdonosnak, mind a beruházónak érdeke, hogy a területen végzett tevékenységre rendelkezzen a megfelelő engedélyekkel és tervekkel.
Mandula Róbert
