Hígtrágyának nevezzük a folyékony állapotú, jellemzően almozás nélküli állattatás során keletkező szervestrágyát. Természetesen ebbe a kategóriába tartoznak a szervestrágya tárolás során keletkező csurgalékok (trágyalé) is. A hígtrágya csak hidraulikusan szállítható, így hagyományos trágyaszóró géppel nem juttatható ki mezőgazdasági területre.
Annak ellenére, hogy a hígtrágya az almos trágyák közé sorolható, ennek hasznosítása és a termesztés során történő felhasználása jelenleg egy hatósági bejelentési eljárás lefolytatásához kötött, korábban hatósági engedély megszerzéséhez kapcsolt tevékenység volt. A hatósági-szakmai kontroll a tevékenység fölött indokolt: a hagyományos almos trágya kijuttatásánál több és jelentősebb káros hatás következhet be.
Miből adódik a káros hatások kialakulásának fokozott veszélye?
- A hígtrágyának jellemzően magas a tápanyag tartalma, elsősorban nitrogén és foszfor tartalma lehet jelentős. A növények harmonikus tápanyag ellátása érdekében jellemzően kis mennyiségű hígtrágya kijuttatás is elegendő lehet. A hígtrágya nitrogéntartalma elérheti a %-os nagyságrendet (N > 1%), melyből a növények táplására egy vegetációs időn belül néhány mm dózis is elegendő (mm/ha/év). Tehát egy tömény hígtrágyával nagyon könnyű „túladagolni” a szükséges hatóanyagokat.
- A hígtrágya gyakran nagyon magas sótartalommal rendelkezik. Nemritka, hogy az engedélyezett és évente felhasználható hígtrágya mennyiséggel hektáronként és évente több 1000 kg só kerül ki a területre. Fontos tudnia a termesztőnek, hogy milyen a kijuttatandó hígtrágya sótartalma, ha ennek értéke túl magas, akkor a kijelölt területeken semmiképpen sem szabad olyan növényi kultúrát termeszteni, ami kevésbé sótűrő. Hosszabb távon pedig mindenképpen szükséges a kijutó sók mennyiségét kontrollálni, azok talajminőség csökkentő, talajdegradációt elősegítő hatásait is vizsgálni.
- A hígtrágya halmazállapotából adódóan a tápanyagok felszívódása is és azok vándorlása a talajrétegekben gyors folyamat. Hígtrágya használatakor fokozott a veszély az alsóbb talajrétegekbe történő tápanyag lejutásra, lemosódásra. Ebből adódóan, a hagyományos almostrágyázáshoz képest sokkal fontosabb, hogy milyen talajnedvességi állapotban, milyen csapadékos (havas) időjárásban, milyen talajadottságok mellett történik a kijuttatás. Extrém esetben egy nagyadagú hígtrágyázás hatóanyag tartalma könnyen a felszínközeli talajvízbe is bekerülhet.
Hatósági bejelentési eljárás
Jelenleg a hígtrágya felhasználásához a hatósági bejelentést a megyei kormányhivatalok növény és talajvédelmi osztályainál lehet megtenni. A bejelentést kezdeményezheti a terület tulajdonosa, vagy földhasználója és természetesen az állattartó telep is, akinél a hígtrágya keletkezik. A bejelentési eljárásban az adatlap kitöltésén túl csatolni kell a talajvédelmi szakértővel elkészíttetett talajvédelmi tervet.
A talajvédelmi terv elkészítése során a szakértő a területen szemlét tart. Itt meghatározott metodika szerint pontmintákat és átlagmintákat szed az érintett terület talajából, ezen túl bevizsgálásra kerül a kihelyezendő hígtrágya és estenként a talajvíz is. A helyszíni szemle, valamint a laboratóriumi eredmények értékelését követően a szakértő megállapítja a hígtrágya felhasználás lehetőségét, a talaj alkalmasságát, valamint a tervezett termeszteni kívánt növényekre az évente kijuttatható dózis nagyságát.
A talajvédelmi terv szakmai elbírálását követően kerül sor a hatóság részéről a bejelentés regisztrációjára, nyilvántartásba vételére. Az eljárásnak nincs hatósági díja, az ügyintézési határidő 8 nap. A sikeres nyilvántartásba vételről értesítést kap a kérelmező (bejelentő), ezen dokumentum, valamint a talajvédelmi terv bírtokában végezheti a bevizsgált területeken a kijuttatási tevékenységet a bejelentő.
Érvényesség
Mivel a tevékenység nem engedélyköteles, így nem beszélhetünk az engedély lejártáról. A bejelentési eljárás végeredménye egy regisztráció, aminek nincs érvényessége. Mivel azonban csak talajvédelmi terv birtokában végezhető a tevékenység, a talajvédelmi tervek érvényessége viszont 5 év, így a regisztrációt követően 5 évente ellenőrző talajtani vizsgálatokat kell végeztetnie a bejelentőnek. Egy elkészített ellenőrző talajvédelmi tervet követően a tevékenység ismételten 5 évig végezhető.
Hígtrágya kijuttatással, engedélyezés lefolytatásával, valamint az ehhez kapcsolódó talajvédelmi terv készítéssel keressen elérhetőségeimen.