Humuszmentési talajvédelmi terv

A megye szerinti illetékes kormányhivatal földhivatali főosztályán lefolytatandó földvédelmi eljárásokhoz van szükség a humuszos termőréteg mentésével foglalkozó, un. humuszmentési talajvédelmi tervre, amit a kérelmezőnek csatolni kell a kérelme benyújtásakor. Az eljárásban szakkérdést vizsgálóként (korábban szakhatóságként) vesz részt a kormányhivatal növény és talajvédelmi osztálya, aki a területen található humuszos termőréteg mentésével, ideiglenes tárolásával és annak későbbi végleges felhasználásával kapcsolatban tesz előírásokat a kérelmezőnek.

A kérelmező szemszögéből is fontos tudni, hogy van-e mentendő humusz az igénybe vett területen. A területen történt első fizikai tevékenységek egyike a termőréteg mentése, így már a tervezés során is szempont lehet, hogy a beruházás kivitelezése során kell-e ezzel foglalkozni. Ha van kötelezően mentendő humusz – humusztartalma a feltalajnak nagyobb mint 1% és nem rendelkezik valamilyen talajhibával – akkor a mindenkori kivitelezést végzőnek a humusz mentését, ideiglenes deponálását, majd későbbi rendeltetésszerű felhasználását meg kell oldania és erről a talajvédelmi hatóságnak is számot kell adnia, egy esetleges hatósági ellenőrzés során.

A talajvédelmi szakértő által készített humuszmentési tervből minden információt megtudhat a beruházó, tulajdonos. A tervben szereplő talajtani laboratóriumi eredmények ismeretében a szakértő javasolja a humusz mentését, vagy éppen ennek szükségtelenségét. Ezen információkat már a beruházás megkezdésekor, a költségek beállításánál is figyelembe tudja venni a beruházó, hiszen nem mindegy, hogy több száz, vagy akár több ezer m3 mennyiségű humuszos talajt elkülönítetten kell kezelni a kivitelezés során vagy sem, esetleg szükséges-e talajvédelmi járulékot fizeti a talajvédelmi hatóságnak.

 

Mely földvédelmi eljárásokhoz szükséges a humuszmentési talajvédelmi terv elkészítése?

 

Végleges más célú hasznosítás

A legnagyobb volumenben előforduló földvédelmi eljárás, az eljárás során egy adott, korábban mezőgazdasági terület művelésből történő végleges kivonása történik meg. 400 m2-t meghaladó területkivonás esetén, vagy 500 fm-t meghaladó vonalas létesítmény beruházások esetén minden esetben szükség van ilyen tervre. A mezőgazdasági terület földhivatali kivonása többféle okból történhet, a jellemzőbben előforduló kérelmező által tervezett tevékenységek a következők:

  • napelemes kiserőmű kialakítása
  • udvar, telephely kialakítása
  • építéshatósági tevékenységek (raktár, üzemcsarnok, lakóház, mg-i létesítmény építés)
  • vízügyi beruházások (halastó, víztározó kialakítása, mederbővítés, csatorna-árok kialakítás)
  • bányászati tevékenység (MÜT szerinti kitermelések)
  • belterületbe vonás – a kivonás speciális esete, csak az önkormányzatok kezdeményezhetik.
  • vonalas létesítmény beruházások (út, kerékpárút, építés, csatornaépítés stb.)

 

 

Időleges más célú hasznosítás

Bizonyos termőföldön folytatandó tevékenységek végzésére csak egy ideig van szükség a termőföld igénybevételre, ekkor időleges más célú hasznosítás hozzájárulásához határozatot ad ki a földhivatal. A tevékenység az adott területen csak maximum 5 évig folytatható, a tevékenység befejezése után a kérelmező eredeti állapotba visszaállítja a területet. Az eljárásban elkészült talajvédelmi terv a területen folytatható tevékenységek talajvédelmi hatásaival, a tevékenység megkezdését megelőzően szükséges munkafolyamatokról, de legfőképpen a terület eredeti állapotba történő visszaállításával kapcsolatban fogalmaz meg instrukciókat a kérelmezőnek. Milyen földmunkákat, agrotechnikai folyamatokat kell elvégeznie ahhoz, hogy a termőföld a kiindulás közeli állapotba kerüljön vissza. Főbb tevékenységek, amikor csak időlegesen-ideiglenesen van szükség a terület igénybevételére:

  • olaj- és gázkutak kialakítása, kutatás
  • csővezeték fektetés, bontás, karbantartás (gázvezeték, vízvezeték)
  • földkábel fektetés (elektromos, telekommunikáció)
  • termőföldön történő tárolási tevékenység (építkezések, depóhelyek, járműtárolás)

 

Engedély nélküli más célú hasznosítás

Az ingatlanon már történt valami olyan tevékenység, amelyre vonatkozóan nem rendelkezett engedéllyel a tulajdonos, igénybevevő és ez a földhivatal tudomására jutott. Ez esetben a földhivatal jellemzően eljárást indít, melyben az elkészült talajvédelmi tervre alapozva (a növény és talajvédelmi osztály bevonása mellett) vizsgálja az ingatlan talajában okozott esetleges negatív hatásokat, a helyreállítás, vagy a tevékenység folytatásának lehetősét.

 

Újrahasznosítási (rekultivációs) eljárás

Ebben az esetben egy korábban kivettként nyilvántartott terület ismételt mezőgazdasági visszaállítása történik meg. A talajvédelmi tervben a szakértő felméri a visszaállítás lehetőségét, milyen tevékenységet és munkafolyamatokat kell elvégeznie a kérelmezőnek, hogy mezőgazdasági szempontból hasznosítható legyen a terület. Jellemzően előforduló rekultivációval érintett területek:

  • volt külszíni bányatelkek
  • korábbi telephelyek visszaállítása
  • út, csatorna, vasúti pályatest, töltés, nyomvonalának visszaállítása
  • korábbi tanyahelyek, házhelyek ismétel művelésbe vonása

 

Mikor lehet még szükség a humuszmentési talajvédelmi terv elkészítésére?

Azokban az esetekben, amikor a termőföldön végzett beruházások létesítése esetén, a konkrét beruházás építésével és megvalósításával foglalkozó szakipari tervek elkészülése, és az ezekre alapozott hatósági eljárások megelőzik a terület földhivatali kivonásának hatósági eljárását. Ez esetben már a szaktervezés fázisában szükséges a humuszmentési talajvédelmi terv elkészítése, ekkor azonban a beruházónak már egy humuszgazdálkodási tervet is el kell készíttetnie. E tervben információt kell adnia arról, hogy ha van mentendő humusz az építéssel érintett területen, akkor ennek mi lesz a későbbi sorsa: hol történik az ideiglenes deponálása, illetve hogyan fog hasznosulni.

A mentett humusz végső felhasználása történhet a beruházási területen belül, vagy azon kívül. A beruházási területről kiszállított humuszmennyiség után a beruházónak talajvédelmi járulék fizetési kötelezettsége keletkezik. A járulékot a megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi osztály szabja ki, melynek mértéke – a humusz minőségétől függően – 150-250 Ft/m3 közötti.